Az idei tavaszon a szokásosnál is változatosabb a madárvilág a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő Kis-Sárrét mocsaraiban és egyéb, vizes élőhely-rekonstrukciós területein.
Ennek egyik fő oka valószínűleg az, hogy a téli és kora tavaszi csapadékhiány miatt a térségben nem alakultak ki időszakos vízállások, így a vizes élőhelyekhez kötődő vonuló, illetve nálunk is fészkelő madarak a Biharaugrai-halastavakon és a környékbeli mocsarakban találták meg életfeltételeiket, költő- és táplálkozóhelyeiket.
Az Ugrai-rét és a közeli Sző-rét (melyek egyben a Kis-Sárrét legnagyobb mocsarai is), jelenleg jól el vannak látva vízzel. Ennek köszönhetően jelentős volt a nyári ludak költése, mintegy 70 pár neveli jelenleg is a már egyre gyarapodó fiókáit. A családok közül több rendszeresen bejár a Bihari Madárvárta kis tavaira, így az idelátogató vendégek is gyönyörködhetnek bennük. Az Ugrai-réten és a Sző-réten egyaránt előfordul a legtöbb, hazánkban is költő récefaj. Kiemelkedő a fokozottan védett cigányréce állománya, melyek minden évben rendszeresen itt fészkelnek.
Bíbic fióka Kisvátyonban. Fotó: Tóth Imre
A sekélyebb vizű Kivágási-legelőn és a Kisvátyoni-mocsarakban a nyári ludak és a récék mellett a partimadarak is nagy számban vonultak át az elmúlt időszakban. Kis pólingok és pajzsoscankók rendszeresen, nagyobb számban előfordultak. Vonulásuk már a vége felé tart, helyüket átveszik az itt költő fajok. A bíbicek már apró fiókáikat vezetgetik, a piroslábú cankók és a gólyatöcsök most kezdték a költést. A gyakori tőkés réce mellett a kanalas, a böjti és az egyre ritkábban megfigyelhető kendermagos réce is rendszeres fészkelője ez utóbbi mocsaraknak.
A sekély vizet jól kihasználják a közeli halastavon költő madarak is. A nagy kócsagok és a kanalasgémek itt könnyebben találják meg táplálékukat. Az apró halak után kutató kis kárókatonák szintén rendszeresen a mocsarakra járnak táplálkozni.
Pajzsoscankók és gólyatöcsök. Fotó: Tóth Imre
A Kis-Sárrét mocsarain koncentrálódó nagy madártömegek vonzzák a közelben költő rétisasokat, gyakran láthatjuk, amint zsákmányra vadásznak a vizes élőhelyek felett.
A Kisvátyoni-mocsarak természetvédelmi kezelését nagymértékben elősegíti a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyaranta itt legelő szürkemarha gulyája is.
A cikk borítóképét készítette: Hollósi Zoltán (Hajnali őrjárat)
