Nagy reményekkel kecsegtet az ausztrál Nagy-korallzátonynál zajló lárvabetelepítési program: a térségbe négy évvel ezelőtt elsőként betelepített korall-lárvák nem csupán egészséges virágállatokká fejlődtek, hanem már átvészeltek egy közelmúltbeli korallfehéredést is, és készen állnak a szaporodásra.
„Nagyon izgatott vagyok” – mondta Peter Harrison, az ausztrál Southern Cross Egyetem tengerökológiai kutatóintézetének igazgatója. A szakember vezetésével fejlesztették ki azt a korall-lárvabetelepítési technikát, amelynek első lépéseként a korallpolipoktól származó, nagy mennyiségű spermiumot és ivarsejtet gyűjtenek be minden évben a zátony térségében.
A speciális környezetben nagyjából egy hétig nevelt lárvákat a Nagy-korallzátony fehéredés sújtotta területeire telepítik be. Harrison csapata először 2016-ban ültetett át lárvákat a Heron-sziget környékére, ahol mostanra több mint hatvan virágállat áll készen arra, hogy a program első reprodukciósképes populációjává válva jövőre szaporodni kezdjen.
„Ez bizonyítja, hogy a lárvabetelepítési technika pontosan úgy működik, ahogy azt megjósoltuk, és csupán néhány év alatt képesek vagyunk mikroszkopikus lárvákból méretes korallokat növeszteni”
– mondta a szakember, miután december elején ellátogatott a területre.
A betelepített korallok átmérője változó – néhányuk csak pár centiméteres, de akad köztük tányérméretű is –, mindegyik egészséges, annak ellenére, hogy a Heron-sziget környékét korallfehéredés sújtotta márciusban.
A kutatók szerint a márciusi volt az eddigi legkiterjedtebb, és öt éven belül a harmadik korallfehéredés a zátony térségében.
A korallok nagyon érzékenyek a körülöttük lévő víz hőmérsékletének változására. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, színüket adó, és a tápanyagaik előállításában kulcsszerepet játszó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ez a jelenség a korallfehéredés. Amennyiben a kifehéredés hosszú ideig fennáll, a korallok éhen halhatnak, ha viszont néhány héten belül visszaépülnek a szöveteikbe az algák, akkor általában felépülnek.
A James Cook Egyetem közelmúltbeli tanulmánya szerint a Nagy-korallzátony virágállatainak több mint fele odaveszett az elmúlt három évtizedben, és a szakemberek egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a koralltelep egyre kevésbé tud regenerálódni a tömeges korallfehéredések után.
