A gazdaság nagyon fontos szempont a természetvédelemben. Gondoljunk csak bele, hogy ha nem lenne profitábilis a környezetvédelem, a klímavédelem, akkor senki nem foglalkozna vele. Mint ahogy sajnos jelenleg is történik. A gazdaság és az éghajlatváltozás mai korunkban nem összeegyeztethető. A kapitalizmus fenntarthatósága a fogyasztói társadalom. A fogyasztói társadalom sajnos pedig csak a fogyasztók számának növekedésével és a megélhetésük javításával működtethető. Ez azt jelenti, hogy amíg az általunk teremtett gazdasági modellt alkalmazzuk a világon, addig a természetvédelem soha nem lehet profitábilis. Gazdasági oldalak százai foglalkoznak olyan témákkal mint a magyar gazdaság, gazdasági válság. Gazdasági hírek a világból milliónyi, de természetvédelmi vonatkozásban nagyon korlátozott. A Varázslatos Magyarország próbálja ezt az űrt kitölteni.
A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többségében magántulajdonban vannak, miket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.
A kapitalista, tőkés gazdaságok meghatározó eleme a tőke. E gazdaságok növekedését a tőke felhalmozódások és a bankok hitelei biztosítják, amelyek a gazdaság megtakarításainak összegyűjtésével fedezik az újabb és újabb befektetéseket.
A kapitalizmus feltételezi a piaci mechanizmus működését, ahol a magántulajdonban lévő termelési tényezőket és a megtermelt javakat a kereslet és a kínálat alakulása szerint cserélik el.
Azokat a gazdaságokat, ahol a termelési tényezők jól lehatárolt köre (például az energiatermelés eszközei) állami, mások magántulajdonban vannak, vegyes gazdaságnak is szokták nevezni.
A mai kapitalista rendszerben már az intellektuális teljesítmények szellemi tulajdona is magántulajdonként viselkedik és a magánhaszon érdekében kisajátítható.
Magyarország alkotmánya az alaptörvény, az ország gazdasági rendszerét szociális piacgazdaságként határozza meg és védi a magántulajdont.
A piac a résztvevők közti versenyen alapszik. A résztvevők célja a gazdasági kapcsolatok előnyeinek a megszerzése. Két szélsőséges formája a tökéletes piac és a monopólium, a kettő között helyezkedik el az oligopol piac. A tökéletes piacban semmi sem akadályozza újabb termelők és vevők be vagy kilépését. A szabad versenyes piacon egymáshoz hasonló termékeket állítanak elő. Ebben az esetben a piaci és a technológiai információkhoz is hozzá lehet férni. A monopolpiac zárt, azaz más vállalat nem léphet be, ezért teljesen ellentétes a szabadversennyel. A vállalat dönt a termék áráról és birtokol a termékről minden információt. Az oligopólium jellemzői a szabad verseny és a monopólium között helyezkednek el, jellemzője, hogy az adott piacon néhány, nagyobb szereplő található. – Forrás: Wikipédia