A klímaváltozás, a szélsőséges időjárás, a helyi lakosság részéről jelentkező terhelés mind súlyosabb gondot jelentenek, és az összeomlás rémét vetítik előre a trópusi biodiverzitásra és ökoszisztémákra.
A Lancesteri Egyetem irányításával több mint száz helyen vizsgálták a trópusi erdőkben és korallzátonyokon, hogy a szélsőséges időjárási tényezők (hurrikánok, árvizek, hőhullámok, aszályok, tüzek fellépése) milyen káros következményekkel járnak.
Sok lokális veszélynek vannak kitéve a trópusi erdők és a korallzátonyok, elég csak az erdőirtásra, túlhalászati gyakorlatokra és a szennyezésekre gondolni.
A biodiverzitás csökkenésével és az ökoszisztémák működési rendszerének megzavarásával kell számolni. Ennek nyomán a szélsőséges időjárásnak egyre nehezebben tudnak az ilyen ökoszisztémák ellenállni vagy felépülni.
A trópusi erdőkben a hurrikánok nyomán számos káros következménnyel kell számolni. Például a növények károsodása kihatással van az olyan állatokra, madarakra, rovarokra, melyek számára az erdei növények táplálékot vagy menedéket jelentenek.
Így például az erdők fragmentálódása (feldarabolódása), a trópusi madarak populációjának kritikus szintre való csökkenését, szélsőséges esetben kihalásukat okozhatja.