A változatos Bükk-vidék északi részén meredek falú, látványos patakvölgyek futnak le a Kis- és Nagy-fennsík pereméről.
Ezek egy része fokozottan védett területnek számít, így a természet védelme érdekében nem látogatható (Leány-völgy, Ablakoskő-völgy). De ilyen jellegű a népszerű Szalajka-völgy is, amely a kisvasúttal és a kiépítettségével bárki számára élvezhető ízelítőt ad a bükki természetből. Azonban ha valaki a természetben a vadregényességet és a nyugalmat keresi, akkor sem kell messzire utazni, hiszen a Csondró-patak szurdokában mindez megtalálható.
A Csondró-völgy egy része is fokozottan védett természeti területen található, viszont a kék kereszt jelzésű turistaúton (Kohász Kék) bárki végigjárhatja hegységünk e nagyszerű völgyét, ehhez persze kell némi kalandvágyó szellem is. A völgy ugyanis nem adja könnyen magát, a természetes akadályok igencsak megnehezítik az átjutást egyes szakaszokon.
A völgy bejárata Mályinkából érhető el a legkönnyebben, a jelzés a felső buszmegállótól indul. Az árnyas völgy sziklafalai, zúgói leginkább lombfakadás előtt és után látványosak, nyáron azonban őserdei hangulatot áraszt magából a szurdok buja növényzetével. A völgy vízfolyásának karsztforrásai viszonylag bővizűek, ezért a Bükk számos völgyével ellentétben itt csak ritkán bukik a föld alá a patak. A sebes folyású, hidegvizű patak élővilága gerinctelenekben gazdag, de a kétéltűek is kedvelik a völgyet. Esős időszakban gyakran találkozhatunk itt a foltos szalamandrával. A szalamandrák lárváikat a patak lassúbb lefolyású, sekély, tiszta vizű természetes medencéiben hozzák világra. Ritkábban az alpesi gőte egyedeivel is találkozhatunk. Már itt, a völgy „barátságosabb” szakaszán is többször kereszteznünk kell a patakot.
Foltos szalamandra
A völgy két oldalán kisebb-nagyobb sziklakibúvások, falak kísérnek, majd a Kemesnye-völgy torkolatánál, az Ámor-forrás mellett egy nagyobb sziklafal szegődik mellénk. Ez az Alsó-Odvaskő, ahol – ha kedvünk tartja – a sziklafal oldalában nehezen kivehető, csúszós, meredek ösvényen az Odvaskői-barlangszálláshoz kapaszkodhatunk fel. Az Odvaskői-sziklaüreg, amit egyes források Jókai-barlangnak is neveznek bárki által szabadon használható, igen nomád szállás. A triász mészkőben kialakult, megkülönböztetetten védett üregben denevérek és pelék laknak, így a befalazott barlangszájon nyíló ajtót nem szabad bezárni. A barlang szálláshellyé alakítását 1967-ben a kazincbarcikai természetjárók végezték el, egyike a Bükk három, ma is használható ilyen jellegű szállásának.
Barlangszállás
A barlang sziklafalával szemben eredő Ámor-forrás mögött a Kemesnye-völgy kezdetét láthatjuk. E fölött emelkedik a Kemesnye-hegy impozáns fennsíkja. A Bükk-fennsík kicsinyített másának is nevezhető Kemesnye tetején sziklaletörések és víznyelőtöbrök sorakoznak. A völgyből ugyan nem közelíthetjük meg, de a tetejére a Kerek-hegy irányából sárga háromszög jelzés vezet. A sziklafalak tetején lévő gyepekre kisétálva az Északi-Bükk egyik legszebb panorámáját kaphatjuk.
Ámor-forrás
A Csondró-völgy leglátványosabb, legizgalmasabb része az Alsó-Odvaskőtől a Cakó-kőig tart. A patak itt az Északi-Bükk legnagyobb kiterjedésű mészkőterületén tör át, meredek sziklafalakkal határolt szurdokvölgyet képezve. Legkeskenyebb pontján a befelé hajló mészkőfalak között tör át a habzó patak. Itt a turistaútnak már nem jutott hely, így az a patakmeder szűkületén keresztül vezet, amit csak meredek hegyoldalban megkapaszkodva kerülhetünk ki. Sajnos erre a 2017-es áprilisi hótörés óta rá vagyunk szorulva, hiszen a néhány évvel előtte kitakarított völgyszorosba ismét rengeteg fa dőlt be, szinte járhatatlanná téve ezt a néhányszáz méterest szakaszt. A mederben az oldott mészkőben gazdag vízből mésztufa rakódott le, így a patak kisebb-nagyobb zúgókon, vízeséseken keresztül hullik alá. A bővizű, zúgó patak, a dzsungelszerű növényzet, a sziklafalakról lefutó borostyánfüggöny egészen különleges hangulatot kölcsönöz a völgynek. A szoros felső kapuján kilépve a völgyoldalak egy kissé megszelídülnek, a sziklák elmaradnak, de a patakmeder egyre jobban emelkedni kezd, egészen a Cakó-kőig. A Cakó-kő sziklájának pereméről hullik alá a völgy legnagyobb vízesése, mely csapadékos időben igen szép látványt nyújt. Felette még kisebb-nagyobb zúgók kísérnek minket, míg az újulattal benőtt hegyoldalban nem jutunk ki a patak forrásánál, a Mária-forrásnál. Ez kedvelt kirándulóhely kiépített tűzrakóval és padokkal.
Vízesés Cakó-kő
A Csondró-völgyre a Kemesnyén kívül még több helyről nyílik szép kilátás. Az egyik szép kilátópont a Mária-forrástól a kék kereszt jelzésen felkapaszkodva elérhető Látó-kő. A Látó-kövek sziklacsoportjának legmagasabb tagjára óvatosan felmászva gyönyörködhetünk a páratlan Észak-bükki kilátásban. Kétoldalt a Kemesnye és az Odvaskő sziklás csúcsai törnek le meredeken a völgybe, messzebb Dédestapolcsány házait láthatjuk, mögöttük a Lázbérci víztározóval. Egészen távol a Gömör-Tornai-karszt hegyei és a Kárpátok csúcsai emelkednek, tiszta időben jól kivehető például a Szádelői-völgy kanyonja vagy a Magas-Tátra csipkézett hegyvonulata is.
Látó-kövek ősszel
Kicsit visszább, a Csondró-völgy szorosa felett az Odvas-kő vagy Bartos-kő sziklacsúcsát találjuk, ide a kék háromszög jelzésen juthatunk el. Az északi kitettségű sziklafalakat nyúlfarkfüves sziklagyep borítja, a csúcsra kiérve gyönyörködhetünk az alattunk futó völgy látványában és a vízcsobogás hangjában.
A Csondró-völgy felfedezését összekapcsolhatjuk más túrákkal is, továbbmehetünk a Kis-Fennsík, Miskolc, Tardona, vagy akár a Dédesi vár irányába is.
Kollégánk többi írása az alábbi linken linken olvasható és követhető a Facebookon.
Írta: Kovács Bence – barlangi túravezető, turisztikai munkatárs
