Szibériát is élhetetlenné teszi a klímaváltozás

2019.08.23.

Szibéria sokak fejében úgy élhet, mint amely nyertese lehet a melegedő időjárásnak, pedig ez távol áll a valóságtól: az elszigetelt régió különösen ki van téve a klímaváltozásnak, és az elmúlt években sokan kényszerültek elhagyni lakhatatlanná vált otthonaikat.

Az Északi-sarkvidék környéke – beleértve Szibériát – kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld többi része. A Szibéria keleti felén elhelyezkedő Jakutföld fővárosában, Jakutszkban az éves középhőmérséklet 2,5 Celsius-fokkal nőtt az elmúlt évtizedekben – számolt be a The New York Times helyszíni riportja alapján a G7.

Egy ilyen mértékű emelkedés is jelentős változásokat indított el, ami leginkább abból látszik, hogy a permafroszt, vagyis az örök fagy elkezdett olvadni.

A permafroszt olyan talaj, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van. Oroszország területének nagyjából kétharmada ilyen, a talaj akár 1,5 kilométer mélyen lehet befagyva – Fotó: Steve Jurvetson/Wikimedia Commons

Míg régebben nyaranta legfeljebb a talaj felső egy métere olvadt fel, addig ez mostanra háromméteres mélységet is elérhet. Emiatt nedvesebbé válik és lesüllyed a talaj, ami teljesen átalakítja a tájat. Az addig sík területen kráterek és dombocskák láncolata jön létre, amelyek később mocsarakká, majd tavakká válhatnak.

A földművelés vagy a legeltetés lehetetlenné válik az ilyen területeken, ezért többeknek el kellett hagyniuk a lakóhelyüket.

„Minden megváltozik, és az emberek próbálják kitalálni, hogyan alkalmazkodhatnának. Szükségünk lenne a hideg visszatérésére, de csak melegszik, melegszik és melegszik” – mondta egy helyi a sarkkörön túlról.

A változások hatására az utóbbi években új növény- és állatfajok tűntek fel a régióban, átalakultak a rénszarvasok vonulási útvonalai, és elszaporodtak a szúnyogok a növekvő mocsarak miatt – Fotó: www.needpix.com

talajerózió az épületeket is érinti. Nemcsak vidéki istállók és karámok mennek tönkre, hanem városokban is süllyedni kezdtek a házak. A felázott talaj és a növekvő csapadékmennyiség az árvizeket is rendszeressé tette.

A permafrosztnak ráadásul különösen nagy szerepe lehet a klímaváltozás súlyosbodásában, ugyanis az olvadással a talajból felszabaduló metán tovább katalizálja majd a folyamatot.

Jakutföld hatalmas területeit mindössze egymillióan lakják. A nehezen megközelíthető, minimális infrastruktúrával rendelkező vidék teljesen kiesik a központi hatalom látóköréből. Nemhogy arra nincs pénz, hogy tegyenek valamit a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért, még hatásvizsgálatokat sem végeznek.