Olvasóink kérésére összeállítottunk egy rövid szakmai tájékoztatót, ami segítségül szolgálhat a nemzeti klímakonzultáció kitöltéséhez. Természetesen a cikkben található szakmai javaslatok csak a mi véleményünket tükrözik, mindenki saját meglátása szerint válaszolja meg a kérdéseket. Rendkívül fontos viszont, hogy minél többen válaszoljunk a kérdőívre, ugyanis ezzel (is) hozzuk döntéshozóink tudtára, a klímaügyet többé nem lehet a szőnyeg alá söpörni, mindannyiunk és az élővilág sorsa függ tőle. Az éghajlatvédelmi intézkedések egyben egészségesebb környezetet, élhetőbb városokat, tiszta energiát, fenntartható mezőgazdaságot és összességében jobb életminőséget is teremtenének.
Miért fontos a stratégia?
A stratégia hivatott megtervezni Magyarország 2050-ig tartó fejlődési pályáját annak figyelembevételével, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását nagymértékben csökkenteni kell. Lényeges kérdés, hogy az ország vállalja-e az EU országainak többségéhez hasonlóan, hogy 2050-re nettó nulla legyen az üvegházhatású gáz kibocsátás.
Miért fontos a nettó nulla kibocsátás?
A legújabb tudományos kutatások szerint, hogy elkerüljük a Mad Max-szerű világokat, ahol a társadalmak összeomlása és a globális emberi népesség töredékére csökkenése mellett az alapvető biológiai rendszerek összeomlása is várható, radikálisan és a korábban elképzeltekhez képest gyorsabban kell megszüntetni az üvegházhatású gázkibocsátásokat. Az EU a jövő (és jelen) generációk érdekében ezt igyekszik felvállalni a nettó nulla kibocsátási céllal és a cél eléréséhez szükséges tervekkel.
Mi ez a kérdőívesdi?
A stratégiában magában le kell írni, hogy milyen nyilvános konzultációt folytatott az adott tagállam a stratégia elkészítése során. A kérdőív a nyilvános konzultáció része vagy egésze. Azonban úgy gondoljuk, hogy szakmai háttérinformációk hiányában a kérdőív kitöltése nehéz, ráadásul módszertanilag kifogásolható az összeállított felmérés, ugyanis a nyitott végű kérdések kiértékelése a leadott válaszok nagy száma esetén szinte lehetetlen. Ezért szeretnénk az alábbiakban szakmai támpontokat nyújtani a kérdőív kitöltéséhez.
A vonatkozó uniós előírás a stratégia elkészítésére és annak részeire itt olvasható.
Kérdések:
1) Egyetért-e azzal, hogy az ember egyéni döntéseivel, fogyasztási magatartásával hatással van az éghajlatváltozásra?
A kérdés azt kívánja felmérni, hogy a kitöltő tudja-e, hogy az emberi tevékenységek hatással vannak az éghajlatváltozásra, amely már egy évtizede erős tudományos konszenzus, de még mindig fel-fel bukkannak “klímaszkeptikusok”, akik eltérő kifinomultságú, de hibás érvrendszerekkel próbálják ezt tagadni.
2) Támogatja-e, hogy Magyarország 2050-re karbonsemleges legyen? (Karbonsemlegesség alatt azt értjük, hogy a hazai üvegházhatású gázok kibocsátása és azok elnyelése egyensúlyba kerül)
A kérdés kapcsán nem ad hátteret a kérdező, hogy miért fontos ez a karbonsemlegesség. A karbonsemlegesség elérése a veszélyes mértékű éghajlatváltozás elérésének elkerülése miatt fontos. Ha ezt nem érjük el elég gyorsan, akkor a globális éghajlati rendszerben olyan változások következnek be, amelyek a társadalmi rendszerekben és természetes ökoszisztémákban jelentős, esetenként visszafordíthatatlan hatásokat eredményeznek.
Jelentős a különbség a jelenlegi 80-90%-os kibocsátás csökkentési cél és a teljes dekarbonizáció között – ez a globális átlaghőmérséklet emelkedésben fél fokos különbséget jelent. Egyes hatásoknál ez a félfokos változás meglepően éles növekedéssel jár – például azt becsüli, hogy a globális népesség szélsőséges hőhullámoknak legalább ötévente kitett része 14-ről 37 százalékra emelkedik. Hasonlóképp a korallzátonyoknak „csak” további 70-90 százaléka pusztul el a 1,5 fokos határ alatt, de 99 százalék egy 2 °C-kal melegebb világban. A sarkvidéki permafroszt olvadása 38 százalékkal rosszabbodik, az állatfajok kihalása 2-3-szorosára nő a fél fokos átlaghőmérséklet emelkedés kapcsán.
3) Európában a déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve az éghajlatváltozás nem kívánt hatásainak. Ön melyik szektorban érzi legnagyobb szükségét az alkalmazkodási intézkedéseknek?
A stratégia a kibocsátás-csökkentési kérdésekkel foglalkozik alapvetően, így az éghajlatváltozás hatásai kívül esnek a keretein. Ennek ellenére fontos a kérdéskör, bár nagyon nehéz lenne a felsorolt területek közül választani, mindegyik fontos. Ennek ellenére érdemes rámutatni, hogy az időjárás szeszélyeinek és így az éghajlat változásának is leginkább kitett természeti rendszerek, az élőlények számára a legnehezebb az alkalmazkodás. A természeti rendszerek szinte képtelenek ilyen gyorsaságú alkalmazkodáshoz, amely megjelenik mind a rendszer, mind pedig az egyed szintjén. Itt az egyed szintjén az emberekre gyakorolt hatások is beleértendők, különösen a gyerekek, betegek és idősek. A mezőgazdaság a természeti rendszereknél egy fokkal könnyebben “védhető”, de ennek ellenére erősen kitett. Az élethez szükséges alapvető erőforrások közül az ivóvíz és a vízbázisok védelme is stratégiai fontosságú.
4) Véleménye szerint az egyes területeknek milyen mértékben és hogyan kell hozzájárulniuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez? Kérem, állítsa sorba a következő területeket (energiaipar, közlekedés, épületek, feldolgozóipar, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás) és válaszát röviden indokolja!
A kérdésben a 2050-es teljes dekarbonizációs terv szemléletével szemben az jelenik meg, hogy lehet válogatni az egyes szektorok között, hogy hol kell kibocsátást csökkenteni – ami teljesen tévútra visz. A 2050-es akár csak 80-90%-os kibocsátás csökkentés (ami már 10 éve elfogadott célja az EU-nak) is minden szektorban erőfeszítéseket igényel, de a nettó nulla cél még ezen túlmutatóan is kíván lépéseket.
Mindegyik szektorban egyaránt radikálisan vissza kell fogni az üvegházhatású gázok kibocsátását, különben a nettó nulla szint nem érhető el. Elsődleges feladatunk a fosszilis tüzelőanyagok (kőolaj, földgáz, kőszén) bányászatának és elégetésének befejezése, és megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése, továbbá az energiahatékonyság növelése az iparban és épületekben. A megújuló energiaforrások alkalmazásához elengedhetetlen az energiaellátó rendszerek fejlesztése. A környezetkímélő és klímabarát mezőgazdasági gyakorlatok bevezetésével és erdősítéssel pedig javítjuk a talaj és az erdők természetes szénelnyelő képességét. Várhatóan kibocsátások csak a mezőgazdaságban és az iparban maradhatnak, amennyiben ezek nem csökkenthetőek. Ezeknek a kibocsátásoknak az erdők szén-dioxid elnyelő képességét nem meghaladó mértékűeknek kell lenni. Ez a szint jelenleg a kibocsátások 5%-ával egyenlő, de lehetséges, hogy az erdők szénelnyelő képessége a felmelegedés miatt csökkenni fog.
5) Ön szerint klímavédelmi intézkedésekkel milyen járulékos előnyök érhetők el?
- tisztább és egészségesebb környezet, élhetőbb városok
- a szennyezett levegő miatti (pl. asztma, tüdő, légúti, szív és érrendszeri) megbetegedések csökkentése
- hőstressz okozta idő előtti elhalálozás arányának csökkentése (az egyre gyakoribb hőhullámok és forró napok miatt ez a mutató várhatóan növekedni fog az elkövetkező években)
- az ezekhez kötődő költségek csökkentése az egészségügyben
- mezőgazdasági károk csökkentése (az egyre gyakoribb szélsőséges események okozta árvíz, belvíz, aszály miatt ezek a károk várhatóan növekedni fognak)
- az éghajlatváltozás miatt veszélyeztetett élelmiszer- és ivóvízbiztonság javítása
- megújuló energiaforrások használatával tiszta és elérhető árú energia biztosítása mindenkinek
- energiafüggőség csökkentése
- zöld munkahelyek teremtése
- …
DE, a kérdés félrevezető: a klímavédelmi intézkedések azért szükségesek, hogy az emberi társadalmak és a biológiai rendszerek elkerüljék a veszélyes klímaváltozás okozta összeomlást, tehát a jelenleg általunk ismert világ megmaradása az “előny” az összeomlással szemben.
6) A közlekedési szektor az egyik legnagyobb kibocsátója az üvegházhatású gázoknak, amelyből származó emissziók folyamatosan nőnek. Ön szerint milyen intézkedésekkel lehet mérsékelni, illetve visszafordítani ezt a folyamatot?
- tömegközlekedés fejlesztése
- kötöttpályás áruszállítás újrafejlesztése
- a személy- és áruszállítás teljes dekarbonizációja 2050-re, főképp villamos meghajtással és a belsőégésű motorok betiltásával
- mezőgazdasági nehézgépek esetén hidrogén meghajtás
- autómentes övezetek kialakítása a városokban
- kerékpárutak kiépítése, fejlesztése
- dugódíj
- autómegosztás népszerűsítése
- P+R (autósoknak) és B+R (bringásoknak) parkolók fejlesztése
7) Véleménye szerint milyen fejlesztésekre van szükség a magyar mezőgazdaság klímabaráttá alakításának érdekében? (Például: új termesztési technológiák bevezetése, mezőgazdasági alapanyagok energetikai hasznosítása, biomassza tüzelése és stb.)
- talajmegújító gazdálkodás: A talajmegújító mezőgazdálkodási gyakorlatok a kimerült földeket állítják helyre, talajforgatás nélkül, változatos terményekkel, helyi trágyával, növényvédő szert és műtrágyát egyáltalán nem vagy csak egészen keveset alkalmazva, sokszoros vetésforgóval, s mindez kiegészíthető irányított legeltetéssel. Ennek a gazdálkodási módnak a célja, hogy a széntartalom visszaépítésével folyamatosan javítsa, regenerálja a talaj egészségét, így a növények egészsége, tápanyagellátása és termőképessége is javul.
- fás vegyestermesztés (agrárerdészetek)
- erdei legeltetés
- élelmiszer-hulladék csökkentése a földeken
- gabonanövények fajtaváltozatosságának javítása
- energiatermelési célú növények és fák termesztése, de csakis kis-léptékben, helyi szinten
- mivel a biológiai sokféleség radikális csökkenése, a fajok kihalása és a termőtalaj elhasználása is globális rendszer-kritikus trend, a biológiai, talajkímélő gazdálkodás előnyei egyértelműek az intenzív ipari gazdálkodással szemben
A biomassza tüzelés kérdése félrevezető, mivel a biomassza lehet megújuló és nem megújuló is. Amennyiben a talaj erőforrásokat kizsigereli a termesztése, nem tud utána megújulni. Biomassza energetikai felhasználása csak nagy hatékonyságú égetéssel fogadható el hosszabb távon – már jelenleg is rendelkezésre állnak 80-90% hatásfokú technológiák, szemben a sparhelt technológiával, amely a magyarországi biomassza felhasználás (elpocsékolás) nagy részét adja jelenleg.
8) Támogatja az éghajlatvédelemmel kapcsolatos oktatás megjelenését az iskolarendszerben?
Az éghajlatvédelem közoktatásba való bevezetése a klímatudatos életmód elsajátításának alappillére. Fontos, hogy intézményesített formában tanuljon mindenki arról, miért kell az éghajlati rendszer egyensúlyának fenntartására törekedni, miért kell a természetes erőforrásokkal mértékletesen bánni és milyen elvek és gyakorlatok követése szükséges ahhoz, hogy gazdaságunk fenntarthatóan működjön. Jóval nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a rendszerelvű gondolkodás ahhoz, hogy átlássuk és megfelelően kezeljük a globális klímaválság komplex környezeti-társadalmi-gazdasági kihívásait.
A klímakérdőív elérhető itt november 25. délig.
