Sok ezer faj van veszélyben az egyre gyakoribb és pusztítóbb tüzek miatt
2020.12.01.A tűzesetek gyakoriságának és intenzitásának változása több mint 4400 faj létét fenyegeti világszerte. Közéjük tartozik a madarak 19, az emlősök 16 és a lepkék 17 százaléka, melyek súlyosan veszélyeztetettek, veszélyeztetettek vagy sebezhetők.
A Fire and biodiversity in the Anthropocene (Tűz és biodiverzitás az antropocén idején) című kutatást a Science tudományos lapban publikálták, és a világ 25 intézményének 27 szakértőjéből álló nemzetközi kutatócsoport végezte.
A tüzek intenzitásának és gyakoriságának növekedésével olyan fajok váltak fenyegetetté, mint az orangután Indonéziában, vagy a ligeti sertefarkú (Stipiturus mallee) Ausztráliában.
Ligeti sertefarkú – Fotó: wikipedia.org
Az utóbbi időben olyan ökoszisztémákban égtek tüzek Queensland, Délkelet-Ázsia és Dél-Amerika trópusi erdeitől az északi-sarkvidéki tundráig, ahol ez történelmi távlatokat tekintve ritka volt, vagy egyáltalán nem volt.
Nagyon nagy kiterjedésű és súlyos tüzeket figyeltek meg olyan területeken, amelyekre jellemzők a visszatérő tüzek. Ez összefüggésben van a meghosszabbodott tűzszezonnal kapcsolatos megfigyelésekkel és az erdőtüzek gyakoribbá válásáról szóló becslésekkel Ausztrália, Dél-Európa és az Egyesült Államok nyugati részének erdeiben és bokros területein.
Az Ausztráliát sújtó bozóttüzek 2019 augusztusa és 2020 márciusa között 12,6 millió hektárt érintettek, ami példa nélküli kiterjedés. Ugyanakkor
bizonyos fajok és ökoszisztémák akkor lennének veszélyben, ha nem lennének tüzek. Az időszakos leégés például fontos része az afrikai szavannák ökoszisztémáinak, ezek hiányában ugyanis túlságosan elterjedhetnek a cserjés területek, ami miatt kiszorulhatnak a területekről a nyílt vidéket kedvelő növényevők, például a gnúk.
Orangután Indonéziában – Fotó: Shutterstock
A szakértők a tüzek intenzitását és gyakoriságát megváltoztató és a biodiverzitásra hatással lévő emberi tényezőket három csoportra osztva – a globális klímaváltozásra, a földhasználatra és a biotikus behatásokra – azonosították. Szerintük ezek alapján a Földön élő embereknek és a kormányoknak cselekedniük kell, és szembe kell nézniük a környezetben zajló különböző változásokkal.
A kutatócsoport szerint itt az ideje az új, merészebb környezetvédelmi intézkedéseknek. Szükség van például a nagy kiterjedésű élőhelyek helyreállítására, kisebb mértékben gyúlékony zöldfelületek kialakítására, és a bozótok ellenőrzött, megfelelő körülmények között zajló égetésére is.
