Ragadozómadarak népes csapatai a Csanádi pusztákon

2019.09.11.

Egyre több vonuló ragadozó madár bukkan fel a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén. Déli telelőhelyük felé tartó hamvas rétihéják, kígyászölyvek, barna rétihéják állnak meg itt pihenni és táplálkozni, s lassan útra kelnek a nálunk költő ragadozók is.

Ha a madárvonulásról esik szó, a legtöbb ember általában a gólyákra, darvakra, fecskékre gondol. Kevésbé közismert, hogy nyár végén a ragadozó madarak is elhagyják költőhelyüket és Afrika tájai felé veszik az irányt. A nálunk költő fajok vonulása kevésbé látványos, legfeljebb arra figyelünk fel, hogy egyszer csak eltűnnek. Természetesen a vonulás időszakában ezeknél a fajoknál is jelentősen megnő az egyedszám, az északabbról jövők is megállhatnak a Csanádi pusztákon. Olyan fajok esetében, amelyek nem költenek nálunk, a vonulás mindig látványosabb, különösen, ha népes csapatok jönnek errefelé.

Mivel a ragadozók vonulása javában zajlik, így jól megfigyelhetjük a különböző fajokat. A Csanádi pusztákon most nagyon sok a hamvas rétihéja és a kígyászölyv. Mivel egyik faj sem költ a környéken, ezért megfigyelésük nagy élményt jelent. Jelenleg 40-50 hamvas rétihéja és 8-9 kígyászölyv tartózkodik a területen. Ez egy igen jelentős csapat, tekintve, hogy Magyarországon alig 40 pár kígyászölyv költ.

Nagy számban csoportosulnak a térségben a pusztai ölyvek, melyek a mezőgazdasági munkagépek nyomában lesnek a rágcsálókra. Jó részük nálunk költ, de akadhatnak köztük akár távolról, a keleti költőállományból érkező, kóborló példányok is. Ilyenkor szeptemberben a Csanádi pusztákat járva jó eséllyel szemünk elé kerülhet egy-egy barna kánya, békászó sas, vagy parlagi sas is. Egyre nagyobb számban gyülekeznek a kék vércsék, számuk a csúcsidőszakban (szeptember második felében) akár az ezret is meghaladhatja.

A cikk borítóképét készítette: Perényi János („Udvarlás„)