A biológusok eredetileg az áramlatokat figyelték, és adatokat gyűjtöttek az Antarktisz déli Weddell-tengerének mélyéről, amikor egy mintegy 60 millió aktív fészket tartalmazó jéghalkolóniát találtak.
„Arra számítottunk, hogy a szokásos antarktiszi tengerfeneket fogjuk látni, de a merülésünk első négy órájában csak halfészkeket láttunk” – mesélte Autun Purser, a németországi Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet munkatársa, a Current Biology című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.
Az ökoszisztémát véletlenül találták meg egy nagy méretű kamerás eszköz segítségével, amely fényképeket és videókat rögzít, valamint méréseket végez a mélytengeri élőhelyeken. A kutatók eredetileg az áramlatokat figyelték.
Purser szerint a halak az áramlatok melegebb vizét navigációs eszközként használhatják a kolónia követésére. Amikor eljön az ívás ideje, megkeresik ezt a melegebb vizet, és ott szaporodnak.
A jéghalak kolóniája az eddig talált legnagyobb, több mint 240 kilométeren át húzódik tengerfenéken. A kolónia puszta mérete arra utal, hogy a Weddell-tenger egész ökoszisztémáját befolyásolja. A fókák minden bizonnyal innen táplálkoznak.
A felfedezés azt mutatja, hogy még mindig nagy hiányosságok vannak a mélytengeri ökoszisztémák működésének teljes megértésében. „A mélytengerek nem sivatagi pusztaságok, valójában bővelkednek életben. Az a tény, hogy ilyen nagy ökoszisztémákról nem tudtunk, azt mutatja, hogy még rengeteg felfedezésre váró dolog lehet odakint” – tette hozzá.
A következő két évben kamerák figyelik majd az ökoszisztémát, hogy kiderítsék a működését, és azt, hogyan lép kölcsönhatásba más ökoszisztémákkal. A kutatók azt tervezik, hogy 2022 áprilisában visszatérnek a térségbe, hogy felmérjék a környező vizeket, és megnézzék, újra szaporodnak-e a halak ugyanazokban a fészkekben.
