A szálló por magas koncentrációja ma már nemcsak a városokban, hanem a környező agglomerációs településeken is komoly probléma lett. A közelmúltban ismertették az első eredményeit annak a kutatásnak, amelynek során a szálló por megkötésére mohafalakat használtak.
A nagyobb városokban a levegőben lévő finom porszennyezés egyre nagyobb probléma. Németország számos nagyvárosában rendszeresen túllépi a szálló por koncentrációja a napi átlagos 50 mikrogramm/köbméter levegő határértéket. A probléma megoldására indult kutatási projekt a MoosTex, amelynek első eredményeit szeptember elején jelentették be.
Képünk illusztráció – Fotó: Shutterstock
ZAJVÉDELEM ÉS A LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA MOHÁVAL
A kutatás első projektje egy moduláris zöldfalrendszer kifejlesztése volt. Ez a fal használható a városi területeken, célja a levegő minőségének javítása és egyúttal a zajszennyezés csökkentése. Három év leforgása alatt ezt a rendszert Ludwigsburgban és Stuttgartban valós környezeti körülmények között tesztelték forgalmas utak mentén.
Locsolják a mohafalat – Fotó: https://www.helix-pflanzen.de/
Összesen hét, egy méter széles és 2,5 méter magas panelt használtak, amelyekre mohával borított speciális textilből készült modulokat erősítettek.
Tíz évvel ezelőtt a bonni egyetem kutatói már kimutatták, hogy a fás szárú növények mellett a moha is nagymértékben hozzá tud járulni a finom por levegőből történő megkötéséhez. Mivel a moha télen nem veszíti el a leveleit, a hideg évszakban is aktív marad.
A MOHA KÉPES A PORT ÁTALAKÍTANI
Laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatták, hogy a moha mindössze 26 nap alatt lebontotta a megkötött por 60 százalékát, ezért ideális jelölt a projektre. Egy négyzetméternyi mohapárnának sok millió apró levele van, amelyek együttesen hatalmas felületet alkotnak. Ezek a növények a tápanyagokat nem a gyökerekből veszik fel, hanem közvetlenül a levelekből. Hans Müller, a Helix Pflanzen GmbH ügyvezető igazgatója szerint a mohák növekedéséhez például azok az ammóniumionok szükségesek, amelyek a finom pornak átlagosan 40 százalékát teszik ki.
A finom por egyéb alkotóelemei – például sók és szerves szénhidrogének – fontos táplálékforrást jelentenek a mohalevelek között élő baktériumok, kék-zöld algák és egysejtű szervezetek számára is. Ily módon a finom por fokozatosan biomasszává válik. A mohatípusok és kombinációk kiválasztásakor azt is vizsgálták, hogy a különböző kombinációk vizuális megjelenése hogyan változik az évszakok során, mivel ez az esztétikai szempont is meghatározó tényező, amikor a paneleket a városközpontokba telepítik. A mohanövények optimális keveréke mellett egy zárt öntözőrendszert is kifejlesztettek, hiszen a megfelelő légtisztítás érdekében elengedhetetlen a megfelelő páratartalom.
Forrás: www.taspo.de
