Idén egy szerény, de közelről szemügyre véve nagyon szép, lilásrózsaszín kis szegfűféle, a vetési konkoly (Agrostemma githago) lett az Év vadvirága.
A Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület kezdeményezésére folytatott szavazáson az idei Év madarához hasonlóan itt is az agrártájak élővilágának megőrzésében fontos szerepet kapó fajok voltak a jelöltek: a konkoly mellett a bíborfekete hagyma és a pici egérfarkfű.
A korábban igen gyakori, gyomnövénynek számító vetési konkoly mára nagyon megritkult. Fogyatkozása jól rávilágít egy aggasztó és az egész világon zajló folyamatra: a mezőgazdasági területek biodiverzitásának csökkenésére. Míg néhány évtizeddel ezelőtt megszokott látvány volt a Kiskunságban a parcellák szélein a vadvirágos, pipaccsal, búzavirággal, pipitérrel, szarkalábbal, konkollyal teli sáv, addig mára a megváltozott művelési mód, a nagy kiterjedésű monokultúrák és a rengeteg gyomirtószer miatt ez szinte teljesen eltűnt. A jelenség sok szempontból aggasztó, hisz a gyomoknak is megvan a maguk szerepe a természetben. A különböző időben virágzó gyomnövények például képesek folyamatosan táplálékot biztosítani a beporzást végző rovaroknak, míg ezzel szemben a termesztett kultúrnövény hatalmas területen csak rövid ideig virágzik. A gyommagvak ráadásul rengeteg magevő madárfajnak is fontos táplálékai.
A kezeletlen táblaszegélyek növelik a biodiverzitást. Jól láthatóak a konkoly lilás virágai is. Fotó: Lóránt Miklós
A konkoly a Földközi-tenger keleti partvidékéről származik. Az 50-90 cm magas növényre vetésekben, főként kalászos táblákban bukkanhatunk rá. Barnásfekete magjait nagyon nehéz elkülöníteni a búzától, emiatt régebben előfordult, hogy beleőrölték a lisztbe, amit a konkoly kékre festett és kesernyés mellékíze lett tőle. Az esztétikai és ízbéli problémán kívül azonban nagyobb baj volt, hogy magja mérgező szaponint, úgynevezett gitagint tartalmaz, ami enyhébb esetben csak hasmenést, de súlyos mérgezésnél izomgyengeséget, vagy a vörösvérsejtek felbomlását is okozhatja. Konkolytól kapott mérgezés azonban ma már nem fordul elő. A faj a fokozódó vegyszerhasználat miatt annyira megritkult, hogy ez volt az első gyomnövény Magyarországon, amelyet 1993-ban védetté nyilvánítottak.
Vetési konkoly a búzatáblában. Fotó: Lóránt Miklós
