A lótusz Kelet-Ázsiában hallatlan népszerűségnek örvendő vízinövény, amely elbűvölő küllemének, számtalan szimbolikus jelentéssel felruházható életmódjának és sokoldalú felhasználhatóságának köszönheti sikerét.
„Évek óta próbálkozunk a telepítésükkel, keresve a Kert tórendszerében a megfelelő élőhelyet e kényes szubtrópusi növénynek. Eddig nem jártunk sikerrel. Tavaly új helyre, a Nagy-tóba, egy méter mélyen, a tápanyaggazdag iszapba telepítettük a rizómákat, és úgy látszik most megtaláltuk a növény számára ideális helyet. Az enyhe tél is hozzájárult a sikeres teleléshez, és most bimbók tömege emelkedik ki a víz felszíne fölé” – mondta Lunk Gergely, a Nemzeti Botanikus Kert főkertésze.
Az indiai lótusz Kelet-Ázsia sekély, meleg tavainak, csendes vizű holtágainak a növénye, nincs Dél-Kínában olyan kis tó, medence, ahol ne zöldellne. A rizsföldek szélén nagy mennyiségben termesztik is, mert nem csak szép, hanem rendkívül fontos élelmiszer- és gyógynövény is. A lótusz virága jól megkülönböztethető a tündérrózsákétól, melyek szintén most virítanak teljes pompájukban a tavak víztükrén úszva, ugyanis mindig hosszú nyéllel emelkedik ki a vízből. A sötét iszapból kék ég felé törő lótusz az élet, a születés és teremtés jelképévé vált több keleti vallásban és a kínai virágszimbolikában.
A Nagy-tó partjáról jól megfigyelhető egy különleges jelenség is. A hamvaszöld lótuszlevelek mindig feltűnően tiszta felszínén a vízcseppek csillogó gömbökké formálódnak. Ennek a nem mindennapi látványnak a levelek kékesszürke, víztaszító viaszrétege áll a hátterében. A elektronmikroszkópos vizsgálatok bebizonyították, hogy a hidrofób viaszkristályok durva felületűek, ezért a víz nem tapad meg rajtuk, hanem gyöngyként lepereg. Ezt az ún. lótusz-hatást használják fel a legújabb öntisztuló high-tech anyagok gyártásánál.
Vácrátóton azonban nem csak a lótuszok nyílnak, hanem a kert gazdag trópusi gyűjteményét magába foglaló üvegházak is! Így a hosszú hónapok óta tartó bezártság után a látogatók végre megtekinthetik a Broméliaházban a különleges kinézetű dél-amerikai származású golgotavirágok több faját és fajtáját is. Ezek az elragadó virágok a felfedező spanyol jezsuitákat Krisztus kereszthalálára emlékeztette: a mellékpárta a töviskorona, a bibék a három szeg, a porzók az öt seb, a levelek a dárdahegyek, a kacsok a kötelek jelképeivé lettek. Innen kapta a nemzetség a nevét is. A közkedvelt trópusi gyümölcs, a marakuja vagy passiógyümölcs is egy golgotavirág faj termése.
A kaktuszok- és pozsgások gyűjteményében egy nem mindennapi pozsgás törzsű fa nyílik. A messziről sárgálló ördögcsáklya hajtását és termését ragadós anyag borítja, termését horgos nyúlványok jellemzik, melyek az állatok szőrébe akadva terjednek. Dr. Halász Krisztián, a növényházi gyűjtemény kurátora elmondta, hogy ezt a különleges növényt őshazájában, Madagaszkáron, speciális szájszervű rovarok porozzák be. Ezt nálunk ügyes kertészkezek csipesszel próbálják pótolni, és évente néhány próbálkozás sikerrel jár, így termést is érlel a növény.
