Kalandozások nemzeti parkjainkban – Duna-Ipoly Nemzeti Park IV.

Cincérek és túrázók

Mit jelent a nemzeti park?

A természetes élőhelyek pusztulásával együtt szaporodnak a különböző védettségi kategóriák. Ki tudná megmondani, hogy pontosan mi is a különbség a Natura 2000 terület, tájvédelmi körzet, bioszféra rezervátum, natur- és geopark, ramsari terület között? A sokféle cím közül egyet mégis a világ minden táján ismernek, ez pedig a nemzeti park. Leginkább abban különbözik a többi védett területtől, hogy komplex védelmet tud biztosítani: elég nagy ahhoz, hogy egyszerre garantálja az élő- és élettelen természeti értékek, kulturális értékek, hagyományos gazdálkodási módok megőrzését és az ökoturizmus igényeit.

Fotó: Kádár Ferenc (Cincér start)

Sokat elárul egy nemzeti parkról, hogy mi szerepel a címerében: a Duna-Ipoly Nemzeti Park választása a havasi cincérre esett. Nemcsak gyönyörű kék-fekete színei, gyöngysorszerű csápjai miatt lett a park címerállata, de fontos szempont volt az is, hogy ez a védett bogár sokat elárul a természetvédelmi törekvésekről is. A cincér élőhelyei az évszázadokat átélt, majd pusztulásuk ellenére is lábon álló, kérgét vesztett hatalmas bükkfák. Megmaradását azonban nemcsak ezeknek a gazdaságilag értéktelen törzseknek az eltávolítása veszélyezteti, hanem sokkal inkább az erdei rakodókon felhalmozott értékes faanyag. Ezek a sarangok ugyanolyan csalogatóak számára, mint a lábonszáradt famatuzsálemek, de ha ezekbe rakja a petéit, akkor utódai nagy részét kiszállítják az erdőből. Megőrzéséhez a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban érintetlen idős erdőkre és a természethez igazodó erdőgazdálkodásra is szükség van.

Egy kis szerencsével a Börzsönyben túrázók is találkozhatnak a havasi cincérrel. Erre akkor van esély, ha júliusban keresik fel a Pilis vagy a Magas-Börzsöny idős bükköseit.

Túrák kiindulópontja: Dobogókő

Hazánkban a szervezett bakancsos turizmus első jelentős mérföldköve 1873-ban a Magyarországi Kárpát-Egyesület (MKE) megalakulása volt, amely elsősorban a Magas-Tátrába szervezte túráit. 1888-ban egy fiatal földrajztudós, Thirring Gusztáv és a Tátra hegyei közül érkezett orvos, Téry Ödön a Pilisszentkereszt melletti Klastrom-kútnál tett kirándulásuk alkalmával elhatározta, hogy megalakítják az MKE olyan alosztályát, amelynek célja a fővárosból elérhető kirándulóhelyek megismerése. A későbbi Magyar Turista Egyesület elnöke a hegymászóként is nagyhírű tudós, báró Eötvös Loránd lett.

Fotó: Szakolczai Krisztina (Téli séta)

Az egyesület megkezdte a főváros környékének, elsősorban a Pilisnek a turisztikai feltárását. Már az első évben 125 km-nyi útvonalat láttak el jelzéssel, ami a következő esztendőben a kétszeresére nőtt. Közbenjárásukra az illetékes miniszter hozzájárult, hogy a mexikói erdőőri lakban és a Hoffmann-gunyhóban rendszeresen szállást kaphassanak a turisták. Az erdőőröket utasították, hogy a hozzájuk belátogatókat méltányos áron élelemmel és szállással lássák el. A jelzett utak megismertetésére kiadták Budapest környékének első turistatérképét, amit Lóczy Lajos geológus instrukciói szerint Kogutowitz Manó intézetében nyomtattak.

Fotó: Gergely Beatrix Katalin (Négykézláb (is) Dobogókőn)

Az első menedékház építésére Dobogókőt jelölték ki. 1898 nyarán készült el az ország első középhegységi turistaháza, amelyet báró Eötvös Lorándról neveztek el. A fából épült menedékházban ma sporttörténeti múzeum látható. 1906 nyarán avatták a második házat, amely már kőből épült. Az új menedékház egyhamar a főváros környékének turisztikai központja lett. Bár a második világháború után egy ideig munkásszállóként üzemelt, napjainkra újra a hazai bakancsos turizmus egyik legfontosabb kiindulópontja. Thirring Gusztáv így írt a helyről: „Dobogókő a főváros környékének határozottan legszebb pontja, melynek kilátása mindenkit, aki valaha élvezte, elragad s bámultra késztet.”

Gyerekek parkja

A nemzeti parkban nagy múltja van a környezeti nevelésnek, ugyanis hazánk legelső erdei iskolája a visegrádi Mogyoró-hegyen 1988 óta működő Madas László Erdészeti Erdei Iskola. Emellett a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság két természetiskolája is várja a gyerekeket.

Egyikük királyréti Hiúz Ház. Királyrét a börzsönyi turizmus kiindulópontja, ahová a legtöbb kiránduló kisvasúttal érkezik. A túra előtt érdemes betérni a Hiúz Házba, ahol egy kiállítás mutatja be a hegység élővilágát és térképpel is felszerelkezhetünk. Aki csak rövidebb sétára vágyik, annak ajánlható a ház mellől induló tanösvény, amely a Bajdázói-tóhoz vezet. A tanösvény vezetőfüzete izgalmas kódfejtő játékot kínál. A nagyobb túrára vállalkozók a háztól a Nagy-Hideghegyi Turistaház vagy a csóványosi kilátótorony irányába indulhatnak el. A Hiúz Házban egész évben sok-sok családi program, vezetett túrák, nyári gyerektáborok várják a látogatókat.

A másik természetiskola az Esztergom közelében álló Kökörcsin Ház. A háztól induló Strázsa-hegyi tanösvény mentén tavasszal leánykökörcsin, tavaszi hérics és apró nőszirom virágai szegélyezik utunkat. A területen a korábbi katonai használat nyomait is láthatjuk, a hegyoldalban bunkerek sorakoznak, a hegytetőn pedig a korábbi őrtorony ma kilátóként használható. Vezetett túráinkon a katonai használat emlékei mellett a természeti környezetről is mesélünk a gyerekeknek.

Írta: Dr. Kézdy Pál

A cikk borítóképét készítette: Kaszás Gergő (40 perc a ködtengerben)