Földünk legnagyobb beltengere a Kaszpi-tenger, amely nagyjából 371 ezer négyzetkilométeren terül el.
Mi tengernek nevezzük, ám gyakorlatilag sós tónak tekinthető, a víz sótartalma (12 ezrelék) alig harmada a világtengerek sótartalmának, eredete a Tethys-óceánhoz kötődik, az Aral-tóval és a Fekete-tengerrel együtt annak a maradványa.
A Kaszpi-tenger azonban nemcsak földrajzi, hanem gazdasági, társadalmi és biodiverzitási mércével is mérhető, s ezek mindegyike szempontjából felbecsülhetetlen értéket képvisel. Amellett, hogy kereskedelmi halászatot tart el, a mezőgazdaság számára is vizet biztosít, illetve munkát és pihenési lehetőséget ad. Vizében számos ritka, súlyosan veszélyeztetett állatfaj honos, köztük a világ még meglévő vizaállományának 90 százaléka is.
A Kaszpi-tenger északi részének sekély vizeiben rengeteg puhatestű, rákféle, hal és madár él, és a kaszpi fókák is a tó e részén ellik és nevelik az utódaikat, mivel általában csak itt fagy be a víz. E fajok mind a megbízható vízszinttől függnek, ám a Kaszpi-tenger az utóbbi évtizedekben vészesen zsugorodik.