A szakemberek szerint napjainkban a Föld lakosságának csaknem egyharmada küzd ivóvízhiánnyal, ez az arány azonban 2050-re akár meg is duplázódhat. Sőt, kutatók becslései szerint 2050-ben akár több mint 5 milliárd ember lehet, aki évente legalább egy hónapon át vízhiányban szenved majd – derült ki az MTI tudósításából.
A nyugat-afrikai Elefántcsontparton tartották meg a Föld-csúcstalálkozót, amelyen az ENSZ bemutatta friss, a klímaváltozás miatti elsivatagosodást vizsgáló jelentését.
A jelentés szerint az aszályok száma és hossza mintegy 29 százalékkal nőtt az ezredforduló óta. Az 1997 és 2017 közötti időszakban tapasztalható száraz időszakok közel 124 milliárd dollárnyi gazdasági kárt okoztak világszerte.
Elefántcsontparti gyerekek fociznak a homokban Abidjanban 2018. június 13-án – Fotó: MTI/EPA/Legnan Koula
Ibrahim Thiaw, az ENSZ elsivatagosodás elleni harcának koordinálására kötött egyezmény ügyvezető titkára elmondta, hogy a fenntartható fejlődést a gyakori és hosszan tartó aszályos időszakok veszélyeztetik a leginkább.
A súlyos vízhiány, a termőföldek kiszáradása és a tartós szárazság javarészt a fejlődő országokat, főleg a kelet-afrikai térséget sújtja, de India, Észak- és Dél-Amerika, valamint Ausztrália esetében is aggasztók a megváltozó éghajlati körülmények hatásai
– részletezte az MTI.
Megfelelő intézkedésekkel nemcsak az afrikai szárazság szorítható vissza, hanem a jövőben világszerte előfordulóvá váló vízhiányt is enyhíteni lehet – hangsúlyozta Thiaw.
