Globális felmelegedés: 2100-ra akár 40 milliárd tonna szén-dioxid kerülhet a légkörbe
2020.08.03.2100-ra mintegy 40 milliárd tonna szén-dioxid kerülhet a légkörbe, ha a hőmérséklet-emelkedés miatt tartósan megolvad a permafroszt, azaz a sarkvidéki fagyott talaj. A kutatók szerint mindezt csak akkor lehetne elkerülni, ha az eddigieknél is jobban csökkentenénk az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A 20. század közepén
az emberi tevékenység következtében évente mintegy ötmilliárd tonna szén-dioxid került a légkörbe, majd ez a mennyiség a 20. század végére évi 35 milliárd tonnára nőtt, 2014-re pedig elérte a 40 milliárd tonnát.
A qubit.hu egy, a Nature Geoscience tudományos folyóiratban közzétett tanulmány nyomán azt írja, hogy a növények gyökerei a rizoszférában fokozzák a talajban lévő mikrobák lebomlását, ami megnövekedett szén-dioxid-kibocsátást hoz magával. Ez a hatás akár a lebomlás sebességének négyszeresével is járhat. Mivel a permafroszt olvadásával nemsokára nagy valószínűséggel a növények is ellepik majd az Északi-sarkot, a tudósok szerint ezzel a hatással is számolni kell.
A gyökerek és a talaj kölcsönhatásából kialakuló hatást eddig jórészt figyelmen kívül hagyták a globális kibocsátási modellek kialakításakor – hívja fel a figyelmet a tanulmány.
Emiatt a mesterséges szén-dioxid-kibocsátás terén valószínűleg
a korábbi becsléseknél nagyobb mértékben kell visszafognia magát az emberiségnek ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5-2 Celsius-fok alatt tarthassa.
Fotó: Shutterstock
Korábban a tudósok úgy becsülték, hogy a következő tíz évben évente 7,6 százalékkal kellene csökkennie a globális szén-dioxid-kibocsátás mértékének ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezményben foglalt 1,5 Celsius-fokos felmelegedésről szóló célt tartani lehessen – mindez azonban a Meteorológiai Világszervezet szerint már 5 éven belül elúszhat.
Figyelemre méltó a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) tavaly publikált jelentése is, amely rámutatott arra, hogy a permafroszt olvadásával megindult a szén-dioxid-szivárgás.
Fotó: Shutterstock
Az örök fagy birodalma csaknem száz évvel korábban kezdett el felolvadni, mint amire a klímakutatók eddig számítottak, a helyi lakosok pedig már a saját bőrükön is érzik a klímaváltozás hatását. A fagyott talaj felolvadásával ráadásul különféle vírusok is kiszabadulhatnak.
