Elkezdődött a tiszavirágzás a Tiszán és a Maroson

A júniusi hónap egyik várt eseménye, hogy a három éve a Tisza iszapjában fejlődő tiszaviráglárvák a felszínre jöjjenek, megkezdjék átalakulásukat és néhány órás násztáncukat, mielőtt befejezik életüket. Tizenhárom napja már néhány kósza példány felbukkant a Maroson, ahol ma tízezres, míg a Tiszán százezres nagyságrendű rajzást figyeltek meg. 

A tiszavirágzás csodálatos jelensége az alkonyati órákban, 18.00 és 21.00 óra között zajlik. Aki szeretne részese lenni ennek a rendkívüli eseménynek, bizony készenlétben kell állnia. Azt is figyelembe kell venni, hogy a kérészek rajzása nem számítható ki pontosan, több mindentől függ. Befolyásolja például a hőmérséklet, a vízállás, a szélviszonyok és a felhősödés is. Azt sem lehet előre megjósolni, milyen mértékű lesz a rajzás. Tapasztalhatók évek, amikor intenzitása alulmarad a korábban tapasztaltakhoz képest.

Azon kívül, hogy egy rendkívül látványos esemény, fontos ökológiai jelentősége is van a tiszavirágzásnak. Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. Ilyenkor számtalan sirályt, csért, gémet, gólyát láthatunk, amint a terített asztalnál lakmároznak.  Hajdan a parasztgazdák is kihasználták a táplálékbőséget állataik takarmányozására. Ezt ma már nem lehet megtenni, mivel a tiszavirág védett, az elhullott állatok gyűjtése is tilos.

Ezen túl a tiszavirág lárvája az aljzaton történő furkálással élőhelyet is teremt más mederfenéki élőlények számára.

Tiszavirág-rajzás 2023. június 19-én. Fotó: Albert András

A tiszavirágról

A tiszavirág (Palingenia longicauda) Európa legnagyobb kérésze. 2,5-3,8 cm-es teste a farksertéivel 10-12 cm hosszú is lehet. A nőstényeket könnyen megkülönböztethetjük a hímektől, mivel farksertéik rövidebbek, szárnyaik és testük nagyobb.

A vízfelszínre rakják petéiket (egy nőstény 7-8000 db-ot), amelyek lesüllyednek a fenékre. A kikelő lárvák az aljzatba fúrják magukat, három évig itt fejlődnek és az iszap szerves korhadékaival táplálkoznak. Az aljzaton történő furkálásukkal élőhelyet teremtenek más mederfenéki élőlények számára is. Növekedésük befejezéseként a hímek utolsó lárvastádiumukat követően nehezebben repülő un. szubimágóvá válnak, melyek a partra repülnek és újabb vedlés után kezdik meg rövid imágó életüket. A nőstények lárvabőrüket levetése után egyből imágóvá válnak és ezt követően utolsó óráikban csak a párkereséssel és a peterakással törődnek.

A rajzás rendkívül látványos. Előrajzással indul, amikor még csak pár száz rovar jelenik meg a felszínen. A főrajzáskor több ezren, akár milliónyian is lehetnek, majd végül az utórajzás újra kis létszámú. A rajzás az esti órákban, leginkább 18-21 óra között zajlik. Nem csak a faj fennmaradása szempontjából nagy esemény, de számos madár-, hal- és kétéltűfaj is számít az ebből fakadó táplálékbőségre. Hajdanán a gazdák is felhasználták a tiszavirágokat állataik etetésére. Ezt ma már nem lehet megtenni, mivel a tiszavirág védett, az elhullott állatok gyűjtése is tilos.

A tiszavirágok rajzása rendkívül látványos jelenség. Fotó: Albert András

A tiszavirág valaha közönséges fajnak számított, de az 1900-as évek első felében kihalt Nyugat-Európából és Közép-Európában is drasztikusan lecsökkent a száma. Tömegesen ma már csak főleg a Tiszában találkozhatunk vele. Megfogyatkozásában szerepet játszottak a folyószabályozások, mederátalakítások és a vizek szennyezése.

A cikk borítóképét készítette: Kocsis Ferenc (A nyárzöld folyó virága)