Európai összehasonlításban Magyarország kiemelkedő természeti értékekkel rendelkezik, hazánk változatos ökológiai adottságai kedvezők a biológiai sokféleség szempontjából. Több mint 100 ezer hektáron zajlott élőhely-rekonstrukció az elmúlt években, ami nagymértékben hozzájárult a biológiai sokféleség növeléséhez, megőrzéséhez.
Május 22-e a biológiai sokféleség világnapja, ebből az alkalomból világszerte hívják fel a figyelmet az élővilág sokszínűségének megóvására és a biodiverzitást veszélyeztető jelenségekre. A magyarországi kiemelkedő biológiai sokféleség megőrzése mindannyiunk közös feladata és felelőssége – írja honlapján az Agrárminisztérium.
Az elmúlt években zajló természetvédelmi beruházásoknál az élőhelyek helyreállítása kiemelt hangsúlyt kapott. A fejlesztések olyan értékekre fókuszáltak, amelyek megőrzésében Magyarországnak nemzetközi szinten is különösen nagy szerepe van, ilyenek például a gyepterületek vagy a vizesélőhelyek, a holtágak, a lápok és a Duna egyes mellékágai.
A célzott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően jelentősen növekedett hazánkban több veszélyeztetett állatfaj állománya, egyre több uhu és vándorsólyom talál újra életteret, emellett számos más faj létszámát sikerült stabilizálni.
Fotó: Agrárminisztérium
Az eredményes túzokvédelmi programunknak köszönhetően a Kárpát-medencei és azon belül a magyarországi állomány is növekedett, az elmúlt években körülbelül 10 százalékos gyarapodást mértek a szakemberek – erről itt írtunk korábban. Ez azért is fontos, mivel fokozottan védett fajról van szó, melynek egyik legjelentősebb európai állománya Magyarországon él.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a magyarság szimbólumaként ismert turul, azaz a kerecsensólyom, vagy a természetvédelem címermadarának választott nagy kócsag állománya is.
Fotó: Agrárminisztérium/Széll Antal
Életünkhöz elengedhetetlen a biológiai sokféleség megőrzése, hiszen ennek köszönhetjük a természeti rendszerek ellenálló képességét.
Az életformák, valamint az egymással és a környezettel fennálló kölcsönhatások kombinációja tette a Földet az ember számára élhető hellyé. Ez a stabilitás alapvetően fontos az emberi élet feltételei, az emberek jólléte, illetve a gazdasági fejlődés biztosítása érdekében.
Az egészségesen működő biológiai rendszerek biztosítják többek között az egészséges élelmiszert, a természetes gyógyszeralapanyagot, az iható vizet, a tiszta levegőt, a nyugodt és rekreációra alkalmas élőhelyet.
Mára azonban ennek a sokféleségnek a fennmaradása komoly veszélybe került. A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform jelentése szerint az emberi tevékenység hatására világszinten mintegy egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kipusztulás veszélye. A természet pusztításának és nem fenntartható használatának hatásai egyre inkább kézzel foghatók. A természet károsítása sajnos Magyarországot is érinti, például 2020-ban eddig rekordszámú sas esett szándékos mérgezés áldozatául, a klímaváltozás hatására pedig az elmúlt öt évben 20 százalékkal csökkent a fehér gólya hazai állománya.
Fotó: Agrárminisztérium/Nagy Gábor
A biológiai sokféleség megőrzése mindannyiunk feladata,
fontos, hogy mindenki a maga szintjén tegye meg azokat a kisebb-nagyobb lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy bolygónk, a Föld egy élhető hely legyen,
amely hosszú távon biztosítani tudja az élővilág, beleértve az emberiség fennmaradását.
Az Agrárminisztérium csatlakozott az ENSZ biológiai sokféleség egyezmény nemzetközi kezdeményezéséhez, és továbbra is arra buzdítjuk a magyar közintézményeket, a tudományos és civil szervezeteket, valamint az üzleti szektor szereplőit, hogy önkéntes vállalásaikkal járuljanak hozzá az élővilág sokszínűségének megőrzéséhez a következő évtizedben (https://www.cbd.int/action-agenda/).
A cikk borítóképét készítette: Ravasz Balázs (A Külső-tó ébredése)
